Neka otpad bude vrednost! – Legyen érték a hulladék!
U mađarskom nezavisnom nedeljniku Vojvodina razgovaramo – među mnogim pitanjima – o tome sa kakvom vrstom elektronskog otpada i rendgenskim filmovima radimo i šta se od njih može generisati tokom reciklaže. Intervju možete pročitati na mađarskom:
A Vajdasági magyar független hetilapban megjelent riportban – számos kérdés mellett – arról beszélünk, hogy milyen elektronikai hulladékkal, röntgenfilmekkel dolgozunk és ezekből mi keletkezhet az újrahasznosítás során.
Forrás: csaladikor.com, riporter: Fehér Rózsa
Óbecsén nyit üzemet az elektronikai hulladék és röntgenfilmek újrahasznosításával foglalkozó Metal Shredder Hungary Zrt.
Újrahasznosító feldolgozó üzemet alakít ki Óbecsén a magyarországi Metal Shredder Hungary Zrt., ahol az anyavállalat által kifejlesztett és szabadalmaztatott, innovatív nemesfém kinyerési technológia biztosítja a nagyüzemi működést. A csarnok a Topolyai úton, a volt CBA-épületében lesz. A Metal Shredder Hungary Zrt. profiljáról, a vállalat óbecsei beruházásáról és az alkalmazott technológiáról Kőris József tulajdonost kérdeztük.
Mikor alakult és mivel foglalkozik a Metal Shredder Hungary Zrt.?
A 100%-os magyar tulajdonban lévő Metal Shredder Hungary Zrt. több mint 10 éve alakult meg, és elsősorban elektronikai hulladék újrahasznosításával foglalkozik. Főleg nemesfémtartalmú elektronikai hulladékot, azaz aranyat, ezüstöt, palládiumot és egyéb olyan fémeket nyerünk vissza, mint a nikkel és az ón, amelyek nagyon megterhelnék a környezetet. Felhasználjuk az ezüst-tartalmú kórházi röntgenfilmet is – ezt a két tevékenységet szeretnénk Szerbiában is elkezdeni. Magyarországon emellett kutatásfejlesztéssel, a lítium-ion akkumulátorok újrahasznosításával és olyan technológiák kidolgozásával is foglalkozunk, amelyek még biztonságosabban még több alapanyagot vissza tudnak forgatni a gazdaságba – ennek érdekében több egyetemmel is vannak közös kutatás-fejlesztési projektjeink, de több EU-s kutatásfejlesztési csoportban is benne vagyunk. A jövő nemzedékét megpróbáljuk arra nevelni, hogy környezettudatosan éljenek – ezeket a tapasztalatainkat is áthozzuk Óbecsére. Szeretnénk megkeresni azokat a középiskolákat és felsőoktatási intézményeket, amelyeknek duális képzés keretében, szakmai gyakorlattal és kutatás-fejlesztési együttműködéssel szeretnénk lehetőséget adni a fejlődésre.
A cégnek ez az első külföldi beruházása. Miért éppen Szerbiában fejlesztenek?
A szerbiai piackutatás alapján kiderült, hogy a technológiánk mind gazdaságossági, mind környezetvédelmi szempontból itt sokkal hatékonyabb lehetne, mint a jelenlegiek. Szerbiában még kevesen foglalkoznak azzal, hogy ezeket a nemesfém-tartalmú elektronikai hulladékokat és a röntgenfilmeket újrahasznosítsák. A magyar kormány is támogatta is az elképzelésünket. A mi technológiánk az egész EU területén, a volt orosz tagállamokban és Szerbiában is védett technológia. és ezt a technológiát hoztuk el Óbecsére. Előtte Palicson, Szabadkán, Magyarkanizsán, Topolyán is néztünk ingatlant és területet. Végül Óbecsén találtunk egy olyan csarnokot, amit gyorsan át tudtunk alakítani üzemmé.
Milyen elektronikai hulladékkal dolgoznak, és ezekből mi lehet az újrahasznosítás során?
Az elektronikai hulladékok elég tág körét lefedjük. Magyarországon annyival kedvezőbb a helyzet, hogy ott sok autógyár van, ezért több az autóipari beszállító is, amelyektől a selejtként képződő másodlagos anyagokat is felvásároljuk, a teljes magyar kormányzat elektronikai hulladékát (laptop, telefon, számítógép stb.) is mi kezeljük, de a háztartási hulladékot is. Persze nem tévéket és rádiókat bontunk, hanem mi a bontás után vásároljuk fel az elektronikai hulladékot. Az óbecsei telephelyen is olyan szerb parterektől szeretnénk vásárolni, akiknek már bontott és előkészített nyáklapjuk vagy alkatrészeik vannak, tehát mi nem leszünk hulladéktelep, a lakosság hozzánk nem hozhatja majd el a tévéjét. A felvásárolt elektronikai hulladékból hidrometalurgiával és pirolízis technikával visszanyerjük a nemesfémet, amit különböző felhasználásra tovább értékesítünk például az egészségipar számára. Egyedül ezeken az anyagokon nem tapadnak meg a baktériumok és a vírusok – az egyházi kegyeleti tárgyak sem véletlenül járhattak kézről kézre még a különböző járványok idején is, de az ezüstbetétes szájmaszkok is sokkal biztonságosabb szűrést képviselnek. Az elektronikai alkatrészekből keletkező hulladékok feldolgozása során alkalmazott – iparjogvédelem alatt álló – eljárásunk eljárás végén a szeparálódott anyagok között lesz újrahasznosítható műanyag és fém is – ezeket más cégek fel tudják dolgozni Szerbiában is. Olyan modern berendezéseket vásároltunk meg a szerbiai termeléshez is, amelyek mind hatékonysági, mind környezetvédelmi szempontból a legmegbízhatóbbak. Mi óvjuk a környezetet, a berendezéseink zárt környezetben működnek, és semmilyen káros anyag nem jut ki, de nem is keletkezik az eljárások során.
Jelenleg mi történik a röntgenfelvételekkel Szerbiában?
A kórházak egy része eladja és valahol elássák őket, egy jelentős része otthon van a lakosságnál, amire begyűjtési akciókat szervezünk majd, a többi a kórházakban, intézményekben áll. Mi ezekért pénz adunk. A leselejtezett röntgenfilmek feldolgozása környezetbarát és újszerű eljárással történik, mely jegyzett, saját magyar szabadalom. Az eljárás egyedülálló tisztaságú és a gazdasági körforgásba közvetlenül illeszthető végtermék: nagytisztaságú ezüst és PET keletkezik, amit mi értékesítünk a műanyag-hasznosítóknak – ez a tökéletes megvalósulása egy anyag gazdasági körforgásának. Ezt a gyakorlatot oktatással ebben a régióban is szeretnénk megvalósítani.
Nagyon keveset tudunk arról, hogy mit is pazarolunk el hulladékként.
Mindenkinél van pl. régi mobiltelefon, amiről kevesen tudják, hogy érték. Magyarországon egy régi mobilt mi 2000 forintért veszünk meg, egy régi laptopban lévő érték pedig kb. 6000 forint. Ez regionális szinten komoly pénz. A műanyag flakonból gázolajat, benzint lehet előállítani, a műanyagból termőföldet lehet csinálni. Fontos lenne erre jobban odafigyelni, tanítani kell a fiatalok, és mi ebben partnerek leszünk. Világszerte fel kell ismerni a hulladékban rejlő értékeket, amit vissza lehet vezetni a gazdaság körfogásába. Egy mondás szerint a múzeumok a múltat, a hulladékgazdálkodók pedig a jövőt örzik. Ez így fog működni Szerbiában is, és mi ehhez szeretnénk a tudásunkat átadni a vajdasági embereknek is. Egyedülálló az, amit idehozunk Szerbiába, és ez jó az embereknek, a cégeknek, az ország gazdaságának és a Földnek is.
Mikor és mekkora erőforrással kezdi meg a működést az üzem?
Ez elsősorban az engedélyünk kézhezvételétől függ. Most úgy látom, hogy jövő tavaszra tud megindulni a termelés. Nagyon sok engedélyt, hozzájárulást kell megszerezni, és ez itt nagyon lassú folyamat, mert sajnos Szerbiában még elterjedt az a nézet, hogy a hulladékkal foglalkozó cégek rossz dolgot művelnek, pedig ennek az ellentéte az igaz: mi óvjuk a környezetet, igyekszünk minél több anyagot visszanyerni a hulladékból, és ehhez környezetbarát technológiát alkalmazunk. 8-10 embert szeretnénk felvenni elsőre, majd a bővülés ütemében növekedne a létszám is. Ez egy nagy kapacitású üzem lesz, amit szeretnénk ki is használni. Kellenek majd betanított fizikai munkások, de kohómérnökök, vegyészek, irodai munkatársak is, akiknek versenyképes fizetéseket tudunk majd biztosítani.
